Akárhány kiló leadásának reménye megéri-e bárkinek is azt a csapást, amit én hosszú évekkel ezelőtt átéltem ettől a gyilkos szertől, az Adipex retardtól? Az előtte egészséges pajzsmirigyemet totálisan hazavágta, és az öt kiló leadni vágyott pluszsúly helyett 180 kilóra hizlalt, alig másfél hónap alatt. Ez húsz évvel ezelőtt történt, azóta sem tudtak meggyógyítani. Fiatal lány voltam, ma-holnap pedig már negyvenegy éves leszek - ha megérem... Hozott ugyanis esőt, szelet is magával a pusztító tragédiám. Fiatal éveim elszálltak mellettem - nélkülem!!! -, közlekedni sem tudtam, csak az elmúlt pár hónapban sikerült: segítséggel, egyedül képtelen vagyok rá. Rengeteg betegséget begyűjtöttem szépen, sorjában. A túlsúlytól tönkrement a gerincem, a derekam nem tart meg, és a hátam fájdalma lényegében állandósult. Makkegészséges, babaarcú, meseszép nő voltam. Állati jó testem volt, a férfiak párductestűnek neveztek. Ma is állati testem van - csak most nem a párducéra, inkább a vízilóéra hajaz...

Életkedvem, vidámságom - láthatóan... - szerencsére megőriztem. És lassan ugyan, de gyógyulok. Már "csak" 115 kiló vagyok. Egyedül, magamtól sikerült elérnem. A hasam ugyan még akkora, mint öt ipari tejeskanna, ezért fogynom kell magamtól tovább, hogy egyáltalán el tudjak kezdeni tornázni anélkül, hogy a brutális lengősúly kirepítene Földkörüli pályára a világűrbe. Már meg is van hozzá ez az új őrület, a Zumba fitness!
EMBEREK! Legyen eszetek!!!